HTML Info

Webről, magyarul, mindenkinek

Soron belüli elemek

nincs megjegyzés

A soron belül használható elemek, mint nevük mutatja, nem határoznak meg külön kódblokkot a lapon (mint pl.: a <TABLE></TABLE>). Használatuk az adott kódsoron belül történik, van köztük, amelynek kötelező használni kezdő- és záró címkéjét, van azonban olyan is, amelyet csak kezdő címkéje határoz meg. Erre a részletes leírásoknál minden esetben külön kitérünk.


A

Használata:

<A></A>

Attribútumai:

  • HREF=”url” – Hipertext hivatkozás címe
  • NAME=CDATA – Nevesített cél hivatkozáscíme
  • REL=Kapcsolattípus – Kapcsolat a hivatkozott cím felé
  • REV=Kapcsolattípus – Kapcsolat a hivatkozott cím felől
  • TYPE=Tartalomtípus – A hivatkozás tartalomtípusa
  • TARGET=FrameTarget – Frame -et tartalmazó lapon a kívánt célframe
  • HREFLANG=Nyelvkód – A hivatkozás nyelve
  • CHARSET=Karakterkészlet – A hivatkozás karakterkódolása
  • ACCESSKEY=Karakter – Gyorsbillentyű
  • TABINDEX=Szám – Pozíció a bejárási sorrendben
  • SHAPE=[rect; circle; poly; default] – Kliensoldali Image Map-on
  • COORDS=Koordináták – Kliensoldali Image Map-on
  • ONFOCUS=Script – Mikor az elem megkapja a fókuszt (aktívvá válik)
  • ONBLUR=Script – Mikor az elem elveszti a fókuszt

Tartalmazhat más soron belüli elemeket, az <A> kivételével;

Tartalmazhatják a blokkszintű elemek és más soron belüli elemek, az <A> kivételével.

Az <A> elemnél eltértem az angol terminológiától: a szó szerinti fordítás (horgony) helyett a magyarban jobban meghonosodott élőkapcsot írtam.

Az <A> elem élőkapcsot definiál – hipertext kapcsolatot a dokumentum és az attribútumában megadott célhely között. Ez a célhely lehet egy másik dokumentum, vagy kép.


<A HREF="cv.html">Önéletrajzom</A>
<A HREF="../images/photo.html">Mellékletként egy fénykép</A>

A HREF attribútum értéke a kapcsolat URL -je, azaz a cél, ahova az élőkapocs mutat. A TYPE attribútum határozhatja meg a kapcsolat médiatípusát, lehetővé téve a böngészőnek, hogy nem támogatott típus esetén lefagyás helyett lemondjon
a megjelenítésről.

A TITLE attribútum használatával tömör leírás készíthető az élőkapocs céljáról, amely ‘tooltip’-ként megjelenik a link fölött.


<A HREF="cv.html" TITLE="CV">Önéletrajzom</A>

Ez a megoldás akkor hasznos, ha szeretnénk kiegészíteni gondolatainkat; az élőkapocsban foglalt szöveg kiegészíthető némi magyarázó szöveggel.

A TARGET attribútum általában frame-et (kereteket) tartalmazó lapoknál használatos, a hivatkozás célkeretét határozhatjuk meg vele. Minden egyes frame-nek saját név adható, amelyre a linkből hivatkozni lehet, de van néhány alapértelmezett név is:

  • _blank – A hivatkozott lapot új ablakban nyitja meg,
  • _self – A hivatkozott lapot az aktuális frame -ben nyitja meg (ilyen módon felülbírálható a BASE TARGET),
  • _parent – A hivatkozott lapot közvetlenül a FRAMESET-ben meghatározott szülőframe-ben nyitja meg,
  • _top – A hivatkozott lapot egy teljes, framementes ablakban nyitja meg.

<A HREF="melleklet.html" TARGET="_blank">Munkahelyem ajánlása</A>

Az opcionális HREFLANG és CHARSET attribútumok használatával határozható meg a nyelvi és karakterkódolás; linkenként külön-külön. A nyelvi kódolás az RFC 1766 előírásai szerint határozható meg. A karakterkódok használatára az ISO 8859 szabvány vonatkozik. Magyar nyelv használata esetén a karakterkódolás alapja az ISO 8859-2.

Az ACCESSKEY attribútummal egy UNICODE karakter határozható meg gyorsbillentyűként, amely megnyomásával ugyanazt érhetjük el, mint a linkre kattintással.

A TABINDEX attribútum értéke egy 0 és 32767 közötti egész szám lehet, amely az elemnek a bejárási sorrendben meghatározott helyét jelzi. Ha a TABINDEX értéke 0, vagy nincs TABINDEX meghatározva; az élőkapocs utoljára kapja meg a fókuszt. Ha a TABINDEX értéke (TABINDEX=n) pozitív egész; a kisebb értékkel ellátott elem kapja meg először a fókuszt.

A REL és REV attribútumok határozzák meg a kapcsolatot az élőkapocs és a hivatkozott erőforrás között. A REL az aktuális dokumentumtól a hivatkozott lap felé, a REV pedig ellenkező irányba. Az<A HREF="labjegyzet.html" REL=Megjegyzes></A> azt jelzi, hogy a hivatkozott ‘labjegyzet.html’ az aktuális dokumentumhoz tarozó megjegyzés, míg az <A HREF="folap.html" REV=Alfejezet></A> pedig azt, hogy az aktuális lap a ‘folap.html’ alfejezete (kiegészítése).

A NAME attribútum egy élőkapocs pontos célját határozza meg. Segítségével egy adott oldalon belül navigálhatunk. Létrehozható egy könyvjelző (bookmark); <A NAME="ide">Fejezetcím</A> módon, amire
az <A HREF="#ide"></A>, vagy más oldalról az <A HREF="oldalam.html#ide"></A> módon hivatkozhatunk. A NAME attribútum értékének minden oldalon belül egyedinek kell lennie, két azonos nevű könyvjelző egy oldalon nem lehet. A könyvjelzők neve az ABC kis- és nagybetűivel (a-z, A-Z) kezdődhet; tartalmazhat kis- és nagybetűket, számokat (0-9), kötőjelet, aláhúzásjelet, vesszőt. A könyvjelzőre hivatkozás kis- és nagybetűérzékeny.

A SHAPE és COORDS attribútumok kliensoldali ImageMap (képosztás) létrehozásához használhatóak. A SHAPE alapértelmezett értéke a rect, amely négyszögletes területet határoz meg a COORDS="bal,fent,jobb,alul" koordináták megadásával. A SHAPE attribútum lehetséges értékei:

  • default – Az egész képet kijelöli
  • circle – Kör alakú területet jelöl ki a képen, COORDS="x,y,r" koordináta-meghatározással, ahol x a vízszintes koordináta, y a függőleges koordináta, r pedig a kör sugara.
  • poly – Sokszög alakú területet jelöl ki a képen, COORDS="x1,y1,x2,y2...xn,yn" koordináta-meghatározással.

A koordináta-értékek viszonyítási pontja a kép bal felső sarka, és megadhatók pixelben, vagy százalékosan. A sugár százalékos megadásakor a viszonyítási alap a kép szélessége és magasága. Ha két, vagy több terület átfedi egymást, a legelőször meghatározott terület élőkapcsa fog ‘élni’.

Az A elem képes fogadni két esemény-attribútumot is:
Az ONFOCUS esemény akkor következik be, amikor a link megkapja a fókuszt (az egérmutató fölé kerül);
Az ONBLUR esemény pedig akkor, amikor a link elveszti a fókuszt (az egérmutató odébb mozdul).

Tetejére

APPLET

Használata:


<APPLET>
...
</APPLET>

Attribútumai:

  • CODE=CDATA – osztályfájl
  • CODEBASE="url" – Az osztályfájl helye
  • WIDTH=Hossz – Az applet szélessége
  • HEIGHT=Hossz – Az applet magassága
  • ARCHIVE=CDATA – Archív fájlok
  • OBJECT=CDATA – Az applet egy sorozat tagja
  • NAME=CDATA – Név az appletek közti kommunikációhoz
  • ALT=Szöveg – Az applet helyett megjelenő szöveg
  • ALIGN=[top; middle, bottom; left; right] Az applet igazítása
  • HSPACE=Pixel – Vízszintes köz
  • VSPACE=Pixel – Függőleges köz

Tartalmazhat PARAM elemeket, utána blokkszintű és/vagy soron belüli elemeket;
Tartalmazhatják soron belüli elemek, blokkszintű elemek, a PRE kivételével.

Az APPLET elem Java applet beágyazásához használható. A HTML 4.0 ajánlásban nem javasolt elemként szerepel, helyette a W3C az <OBJECT> elemet javasolja.

A CODE attribútum határozza meg a lefordított Applet alosztályt tartalmazó osztályfájl nevét. Értékének viszonyítási alapja a CODEBASE attribútumban megadott elérési út, vagy e paraméter hiánya esetén a dokumentum alapkönyvtára.

A kötelező WIDTH és HEIGHT attribútumok határozzák meg az applet méreteit. Értkeik megadhatók abszolút módon pixelben, vagy százalékosan; a szülő elem méreteihez viszonyítva.

Az ALT attribútum használható az applet helyén megjelenő alternatív szöveg definiálásához. Ez a szöveg akkor fog megjelenni, ha a böngésző felismerte az <APPLET> elemet, de nem támogatja a Java-t, vagy a Java futtatás nincs engedélyezve.
Egy APPLET elem tartalmazhat <PARAM> elemeket, amelyekben applet-specifikus paraméterek vannak meghatározva. Ebben az esetben a PARAM elemnek meg kell előzni minden más tartalmazott elemet, vagy attribútumot.

Az ARCHIVE attribútum használatával archivált fájlok vesszővel elválasztott listája határozható meg (akár abszolút URL, akár a CODEBASE attribútumban megadott útvonalra relatív hivatkozással), felkínálva a böngészőnek a lehetőséget, hogy előre letöltsön Java archívumokat, és a későbbiek folyamán ezzel a letöltési időket lerövidíse. A Java fájlok standard archív formátuma a JAR. JAR fájlok az 1.1 és annál magasabb verziószámú Java Development Kit (JDK) jar eszközével készíthetők.

Néhány böngésző nem támogatja az ARCHIVE attribútumot, ezek számára az archiválatlan Java állomány folyamatos elérhetőségét biztosítani kell. Az is előfordul, hogy a böngésző csak a relatív útvonalat képes értelmezni.

Az OBJECT attribútum egy applet sorozatba állított (több részbe mentett) reprezentációját határozza meg. A CODE attribútum akkor, és csak akkor használható, ha az OBJECT attribútum előzőleg felhasználásra került. Amikor a sorozatba állított appletet újra egyesítik, init() eljárásnak használatára nincs szükség, ellenben a start() eljárásra mindenképpen. A SUN nem javasolja ennek a gyengén támogatott lehetőségnek az alkalmazását.

Az ALIGN attribútum határozható meg az applet igazítása. Lehetséges értékeinek használatával az applet igazítható jobbra, balra, felülre, középre és alulra. A vízszintes középre igazításhoz a <CENTER> elem használható.

A HSPACE (Horizontal Space) és VSPACE (Vertical Space) attribútumok használatával szabadon hagyandó tér definiálható az applet körül. Értékét pixelekben kell megadni; az applet mindkét oldalára vonatkoznak.

Tetejére

BASEFONT

Használata:

<BASEFONT>

Attribútumai:

  • SIZE=CDATA – Betűméret meghatározása
  • COLOR=Szín – Betűszín meghatározása
  • FACE=CDATA – Betűtípus meghatározása
  • ID=ID – Egyedi azonosító

Nem tartalmazhat más elemet.Tartalmazhatják soron belüli elemek és blokkszintű elemek, a <PRE> kivételével.

A W3C által nem javasolt BASEFONT elem használatával az egész dokumentumra – a <Hn> kivételével – érvényesen állítható be az alap-betűtípus, annak mérete, színe.

A kötelező SIZE attribútum határozza meg a beállított alap-betűtípus méretét. Értéke böngészőfüggően 17 között adható meg. Alapértelmezett értéke 3. Az említett böngészőfüggőség ott jelentkezik, hogy a böngészők a beállított értékekhez “önkényesen” rendelnek hozzá pixelszámot.
A COLOR és FACE attribútumokat a böngészők szegényesen támogatják. Használatukkal az alap-betűtípus színe és betűtípusa állítható be.

BDO

Használata:
<BDO></BDO>

Attribútumai:

  • DIR=[ltr; rtl] – Szöveg iránya
  • LANG=Nyelvkód – A szöveg nyelve

Tartalmazhat soron belüli elemeket;

Tartalmazhatják soron belüli elemek és blokkszintű elemek.

A BDO elem a kezdő és végző tag közé zárt szövegben hatálytalanítja a bidirekcionális algoritmust. A Unicode karakterekhez hozzá van rendelve egy alapértelmezett szövegirány; bal-jobb, illetve jobb-bal. Az európai karakterek esetén ez a left-to-right [ltr], míg a héber karaktereknél right-to-left [rtl].

A Unicode meghatároz egy bidirekcionális algoritmust, amit alkalmazni kell, amikor egy dokumentum jobbról-balra értelmezendő karakterláncot tartalmaz. Ez az algoritmus vezérli a szöveg kirajzolását a képernyőre, de az oldalak szerzői alkalmilag felülbírálhatják; maguk határozhatják meg a szöveg kiíratási irányát.

A kötelező DIR attribútum határozza meg a bezárt szöveg kiíratási irányát.

<BDO DIR=rtl>szöveg</BDO>

szöveg

BR

Használata:

<BR></BR>

Attribútumai:

  • CLEAR=[left; all; right; none]

Más elemet nem tartalmazhat
Tartalmazhatják soron belüli elemek és blokkszintű elemek.

A BR elem az aktuális sor törésére utasítja a böngészőt. Eredménye megfeleltethető a szövegszerkesztőknél megismert [SHIFT+ENTER] billentyűleütésnek.

CLEAR attribútuma lefelé mozdítja az ún. lebegő objektumokat (általában képeket és táblázatokat). A következő példában a második bekezdés a ‘lebegő’ kép alá kerül:


<P>
 <IMG SRC="picture.jpg" ALIGN=left ALT="Ez kép" TITLE="Az én képem">

Ez a kép akérmit ábrázolhat, a lényeg a most következő kódrészlet:


<BR CLEAR=left>
 <P>Ez a második bekezdés a szöveg alá fog kerülni.

FONT

Használata:
<FONT></FONT>

Attribútumai:

  • SIZE=CDATA – Betűméret beállítás
  • COLOR=Szín – Betűszín beállítás
  • FACE=CDATA – Betűtípus beállítása

Tartalmazhat soron belüli elemeket;
Tartalmazhatják soron belüli- és blokkszintű elemek, a PRE kivételével.

A FONT elem használatával egy szövegrész betűtípusa, mérete, színe állítható be; a W3C által nem javasolt kategóriába tartozik.

Leginkább ártalmas használati módja a betűméret relatív változtatása:

<FONT SIZE=+1>

illetve

<FONT SIZE=-1>

Ezek a tagek a BASEFONT elemben megadotthoz, illetve az alapértelmezett 3-as értékhez képest megnövelik, illetve csökkentik az éppen használt betűméretet. Ha a lap szerzője a -3 értéket használja, és az abszolút betűméret 2 volt, ez meglehetősen kedvét szegheti a lap olvasójának. Meglehet, ami tervezési időszakban, a szerző látásának, szeme élességének megfelelő volt, az az olvasó számára – böngészője egyéni beállításai mellett – élvezhetetlen. A W3C a betűméret beállításához (ahogy a bevezetőben is írtuk) a CSS használatát javasolja.

A HTML előírásai szerint az alapértelmezett betűméretek jelölése 1 – 7 -ig történik. Ha nincs betűméret megadva, a böngészők a 3 -as méretet használják (12 pont).

A COLOR attribútum használatával állítható be a szövegrész színe. Értéke vagy az előre meghatározott színkonstansok egyike (black, blue, maroon, yellow, stb…), vagy a szín RGB kódja lehet. A FACE attribútumban lehet vesszővel elválasztott listában felsorolni (alkalmazási sorrendben) a használni kívánt betűtípusokat. Ha a böngésző az olvasó számítógépén nem találja az elsőt, a felsorolási sorrendben próbálja alkalmazni a többit.

Tetejére

IFRAME

Használata:
<IFRAME></IFRAME>

Attribútumai:

  • SRC="url" – A frame tartalmának címe
  • NAME=CDATA – A frame neve
  • LONGDESC="url" – A hosszú leírás címe
  • WIDTH=Hossz – A keret szélessége
  • HEIGHT=Hossz – A keret magassága
  • ALIGN=[top; middle; bottom; left; right] – A keret igazítása
  • FRAMEBORDER=[1; 0] – Szegély megadása
  • MARGINWIDTH=Pixel – Margó szélessége
  • MARGINHEIGHT=Pixel – Margó magassága
  • SCROLLING=[yes; no; auto] – Görgetés lehetősége

Tartalmazhat soron belüli elemeket és blokkszintű elemeket;
Tartalmazhatják soron belüli elemek és blokkszintű elemek.

Az IFRAME elem soron belüli keret kialakítására használható, amelybe külső objektumokat (ideértve másik HTML dokumemtumot is) lehet foglalni. Az IFRAME az OBJECT elem szűkített funkcionalitásával bír; egyetlen dolog van, amivel többre lehet használni: soron belüli keretkén link célpontja (TARGET) lehet. Az OBJECT támogatottsága jóval szélesebb, én nem mellékesen: majdnem minden böngésző képes kezelni.

SRC attribútuma tartalmazza a frame-tartalom forrását – tipikusan egy másik HTML dokumentum lelőhelyét. Az opcionális NAME attribútum használatával egyedi azonosító adható a keretnek, ezzel linkek céljává válhat.

Az IFRAME tartalma helyettesíthető azon böngészők számára, amelyek nem támogatják. Ez az IFRAME elembe, mint tartalmazó (container) elembe beágyazott más soron belüli, vagy blokkszintű elemek használatával lehetséges.

A LONGDESC attribútum egy URL-t tartalmaz, amely a keret tartalmának hosszabb lélegzetű leírását adja meg.
Megjegyzendő, hogy a LONGDESC a tartalom leírását adja meg, nem pedig a tartalmát! Ez utóbbi feladatot az SRC attribútum látja el.

A WIDTH és HEIGHT attribútumok értelem szerint a keret szélességének és magasságának beállítására szolgálnak. Értékük megadható abszolút módon: pixelekben, vagy a használható terület nagyságához mérten: százalékosan.
A FRAMEBORDER attribútum az határozza meg, hogy legyen, vagy ne legyen látható szegélye a keretnek. Értéke lehet 1, ez esetben a szegély látható, vagy 0.

Az ALIGN attribútum a keret – a sor alapvonalához viszonyított – függőleges igazítására szolgál. Értékeinek alkalmazásával a keret igazítható lentre, középre, felülre. A balra, jobbra igazítás használatával úgynevezett ‘lebegő keretet’ kapunk; a keret a bal, vagy jobb margóhoz lesz igazítva, a lap tartalma pedig körbeveszi (mint a szövegszerkesztőknél a “szöveg körbefuttatása” parancs).

A MARGINWIDTH és MARGINHEIGHT attribútumok használatával határozhatjuk meg a függőleges és vízszintes margók szélességét. Értékeiket pixelben kell megadni, és egynél nagyobbnak kell lenniük.

A SCROLLING attribútum használatával állíthatóak be a vízszintes és függőleges görgetősávok. Az alapértelmezett érték az auto; a görgetősávok akkor jelennek meg, ha szükség van rájuk. Ha az érték yes, a görgetősávok mindig látszanak. No érték esetén a görgetősávok sohsem jelennek meg, akkor sem, ha szükség lenne rájuk!


Ez a példa az IFRAME elem használatát mutatja be:



Figyelem! Ezt a taget a régebbi Netscape böngészők még nem támogatják, pl.: a négyes széria egyáltalán nem.


Tetejére

IMG

Használata:

<IMG>

Attribútumai:

  • SRC=URL – A kép helye
  • ALT=Szöveg – Alternatív szöveg
  • LONGDESC=URL – Hosszabb leírás helye
  • WIDTH=Pixel – A kép szélessége
  • HEIGHT=Pixel – A kép magassága
  • USEMAP=URL – Kliensoldali ImageMap
  • ISMAP – Szerveroldali ImageMap
  • ALIGN=[top; middle; bottom; left; right] – A kép igazítása
  • BORDER=Hossz – Szegély vastagsága
  • HSPACE=Pixel – A kép mellett függőlegesen szabadon maradó hely
  • VSPACE=Pixel – A kép mellett vízszintesen szabadon maradó hely

Más elemet nem tartalmazhat;

Tartalmazhatják más soron belüli elemek és blokkszintű elemek, a PRE kivételével.

Az IMG elem használatával kép szúrható be. Kötelező SRC attribútuma határozza meg a kép lelőhelyét. A kép elméletileg bármilyen formátumú lehet, de a böngészők többsége csak a .gif és .jpg formátumot támogatja, bár a .png képformátum támogatottsága is növekszik.

A szintén kötelező ALT attribútum a kép helyén, illetve letöltődése után felette (tooltip-ként) megjelenő szöveg megjelenítésére szolgál. Gyakorlatilag az ALT szöveg feladata, hogy tájékoztassa az olvasót a kép szerepéről az oldalon, illetve rövid leírást adjon a képről. A jó ALT szöveg -letöltődési hiányosságok esetén- szinte pótolni tudja a képet.

A LONGDESC attribútum a képhez tartozó hosszabb leírás helyét adja meg. Akkor érdemes használni, ha a szerző bármilyen okból hosszabb leírást szeretne a képhez mellékelni. Például színvak olvasóra gondolva érdemes részletezni a kép tartalmát, hiszen ő lehet, hogy egyáltalán nem tudja kivenni a részleteket.

A WIDTH és HEIGHT attribútumok talán a legfontosabbak, hiszen azok segítségével pontosan – pixelekben – meghatározható a kép megjelenítési mérete. Lehetőség van a méretek százalékban történő megadására is, ilyenkor a böngésző a rendelkezésre álló helyhez igazodva számítja ki a megjelenítendő méretet.

A W3C által nem javasolt ALIGN attribútum használatával állítható be a kép vízszintes és függőleges igazítása. Az alulra, középre és felülre igazítás a sor alapvonalához történik. A balra és jobbra igazítás használatakor úgynevezett ‘lebegő képet’ kapunk; a kép a bal, vagy jobb margóhoz lesz igazítva, a lap tartalma pedig körbeveszi (mint a szövegszerkesztőknél a “szöveg körbefuttatása” parancs).

A W3C által nem javasolt HSPACE és VSPACE attribútumok segítségével a kép körül szabadon tartható egy keskeny -pixelekben megadott- sáv.

A USEMAP attribútum kliensoldali image map (képfelosztás) használatakor alkalmazható, a felosztáshoz szükséges adatok elérési helyének megadásához.
Az ISMAP attribútum szerveroldali image map használatakor alkalmazható, a felosztáshoz szükséges adatok elérési helyének megadásához. Amikor az ISMAP -et használjuk, a böngésző felhasználói képrekattintáskor a koordináta-adatokat elküldi a szerverhez kiértékelésre, ahonnan egy címmel (URL) tér vissza.

Példa az IMG elemhez:

IMG példa

<img src="comp.gif" alt="IMG példa" longdesc="longdesc.htm">

Tetejére

MAP

Használata:

<MAP></MAP>
Attribútumai:

  • NAME=CDATA

Tartalmazhat egy, vagy több blokkszintű elemet, vagy egy, vagy több AREA elemet;
Tartalmazhatják soron belüli elemek, vagy blokkszintű elemek.

A MAP elem egy kliensoldali image mapot (kép-térkép) definiál az IMG és OBJECT elemek használatához.
Kötelező NAME attribútuma hozza létre a kapcsolatot az IMG, vagy OBJECT elemek USEMAP attribútumához.

A MAP elem eredeti definíciója szerint egy, vagy több AREA elemet tartalmazott, amelyek mindegyike a képen kiválasztható koordinátákkal volt meghatározva. A HTML 4.0 specifikáció kiterjesztette a MAP elem lehetőségeit; használható egy, vagy több blokk-szintű elem az AREA helyett.

A következő példakód két képet tartalmaz: ha a böngésző az egyik típusát nem támogatja, a másikat fogja meegjeleníteni.


<OBJECT DATA="sitemap.png" USEMAP="#map" TYPE="image/png"
                       TITLE="SiteMap" WIDTH=300 HEIGHT=200>

<OBJECT DATA="sitemap.gif" USEMAP="#map" TYPE="image/gif"
                       TITLE="SiteMap" WIDTH=300 HEIGHT=200>
<MAP NAME=map> // Itt kezdődik az Image Map
<UL>
 <LI><A HREF="/referencia/" COORDS="5,5,95,195">HTML Referencia</A>
 <LI><A HREF="/design/" COORDS="105,5,195,195">Tervezési tanácsok</A>

</UL>
</MAP> // Itt ér véget az Image Map
</OBJECT>
</OBJECT>

AREA

Használata:
<AREA>

Attribútumai:

  • SHAPE=[rect; circle; poly; default] – Terület körvonala
  • COORDS=Koordináták – A terület koordinátái
  • HREF=URL – A kapcsolt erőforrás címe
  • TARGET=FrameTarget – A célkeret neve
  • NOHREF – Inaktív terület
  • ALT=Szöveg – A terület fölött megjelenő alternatív szöveg
  • TABINDEX=Szám – A bejárási sorrendben elfoglalt hely
  • ONFOCUS=Script – Amikor a terület megkapja a fókuszt
  • ONBLUR=Script – Amikor a terület elveszíti a fókuszt

Más elemet nem tartalmazhat;
Tartalmazhatja a MAP elem.

Tetejére

OBJECT

Használata:
<OBJECT></OBJECT>

Attribútumai:

  • DATA=URL – Az objektum adatai
  • CLASSID=URL – Osztályazonosító helye
  • ARCHIVE=CDATA – Archív fájlok helye
  • CODEBASE=URL – A CLASSID, DATA és ARCHIVE attribútumok alapértelmezett helye
  • WIDTH=Hossz – Az objektum szélessége
  • HEIGHT=Hossz – Az objektum magassága
  • NAME=CDATA – Az objektum neve
  • USEMAP=URL – Kliens oldali ImageMap
  • TYPE=Tartalomtípus – Az objektum tartalomtípusa
  • CODETYPE=Tartalomtípus – A kód tartalomtípusa
  • STANDBY=Szöveg – A kód betöltődésa alatt látható szöveg
  • TABINDEX=Szám – A bejárási sorrendben elfoglalt hely
  • DECLARE – Nem bemutatható
  • ALIGN=[top; middle; bottom; left; right] – Az objektum igazítása
  • BORDER=Hossz – Szegélyvastagság
  • HSPACE=Pixel – Üres tér az objektum alatt-fölött
  • VSPACE=Pixel – Üres tér az objektum mellett

Tartalmazhat PARAM elemeket, azt követően blokkszintű elemeket és/vagy soron belüli elemeket;
Tartalmazhatja a HEAD elem, blokkszintű elemek a PRE kivételével, és soron belüli elemek.

Az OBJECT elem objektumok; vagyis Java appletek, képek, videók, VRML világok HTML lapba beágyazására alkalmas. Az OBJECT a W3C szándékai szerint kiváltja a specializált IMG és APPLET elemeket.

DATA attribútuma mutatja meg a beágyazandó objektum helyét. Megadhetó relatív útvonalhivatkozás is, a CODEBASE attribútum értékének figyelembe vételével.

A WIDTH és HEIGHT attribútumok használatával határozhatók meg a beágyazott objektum méretei. Értékeik megadhatók abszolút módon: pixelben, vagy százalékosan: ez utóbbi esetben a viszonyítási alap a szülő elem szélessége, illetve magassága. A legtöbb böngésző minden OBJECT elemmel beágyazott objektum esetén megköveteli a WIDTH és HEIGHT attribútumok használatát.

A CLASSID attribútum használható egy objektum megvalósításának részletezésére. Az objektum lehet Java, Python applet, vagy akár ActiveX vezérlő is; azonosításukat a CLASSID attribútum végzi el:


<OBJECT CLASSID="pythonapplet.py" CODETYPE="application/x-python" 
                  STANDBY="Várakoztató üzenet" TITLE="példaobjektum">
<OBJECT CLASSID="java:javapelda.class" CODETYPE="application/java"
                    WIDTH=400 HEIGHT=250 STANDBY="Várakoztató üzenet"
				    TITLE="példaobjektum_2">

<OBJECT DATA="pelda.gif" TYPE="image/gif" TITLE="Animált gif példa"
                    WIDTH=100 HEIGHT=100>
Itt egy beágyazott objektum van,
csak az Ön böngészője nem képes megjeleníteni. 
</OBJECT>
</OBJECT>
</OBJECT>

Fenti példa alternatív tartalom készítését mutatta be azon böngészők számára, amelyek nem képesek kezelni valamely objektumtípust. A Python appletet helyeztük előre a sorban; ha a böngésző nem ismeri fel, a java verzió következik. Ha a Java futtatás nincs engedélyezve, animált gifet láthat az olvasó. Szöveges böngésző esetén pedig egyszerű szöveg jelenik meg.
A TYPE és CODETYPE attribútumok teszik lehetővé a böngészőknek, hogy figyelmen kívül hagyják az általuk nem megjeleníthető típusokat. A TYPE attribútum írja le azt a médiatípust, amelyikre DATA attribútumán keresztül az erőforrás hivatkozik, míg a CODETYPE attribútum a CLASSID adatainak médiatípusát.

A STANDBY attribútum használatával az objektum betöltődésének ideje alatt rövid szöveg jeleníthető meg.

Az ARCHIVE attribútum értéke archivált fájlok vesszővel elválasztott listája lehet (abszolút, vagy relatív elérési út leírással), így a böngésző előre letölthet futtatható állományokat, amivel a későbbi letöltési időket lerövidítheti. A Java fájlok standard archív formátuma a JAR.
JAR fájlok az 1.1 és annál magasabb verziószámú Java Development Kit (JDK) jar eszközével készíthetők.

A DECLARE attribútum használatával a letöltött objektum nem fut azonnal. Későbbi megjelenítését (futtatását) akár egy (azonos dokumentumban levő) linkhez, gombhoz, vagy másik objektumhoz lehet kötni. Azonosítojaként az ID attribútumot kell használni:


<OBJECT DECLARE ID="peldaobjektum" CLASSID="java:pelda.class" 
                                     CODETYPE="application/java"
					  WIDTH=400 HEIGHT=250 TITLE="Declare Példa">
</OBJECT>
...
<P>Indítsd el a <A HREF="#peldaobjektum">JAVA PÉLDÁT</A>!

Az OBJECT elem tartalmazhat PARAM elemeket is -bármilyen más tartalmat megelőzően- futásidejű inicializációs adatok átadására. A következő példa egyy videót ágyaz be; alternatív tartalomként hangbejétszással; tartalmazza az audio/video plug-inekre való hivatkozást is.


<OBJECT DATA="pelda.mov" TYPE="video/quicktime" TITLE="Példavideó" 
                                                WIDTH=200 HEIGHT=200>
   <PARAM NAME=pluginspage VALUE="http://quicktime.apple.com">
   <PARAM NAME=autoplay VALUE=true>
  <OBJECT DATA="pelda.wav" TYPE="audio/x-wav" TITLE="Példahang">
   <PARAM NAME=autostart VALUE=true>
   <PARAM NAME=hidden VALUE=true>
   <A HREF="pelda.htm">A peldahang.wav szövege</A>
 </OBJECT>
</OBJECT>

A USEMAP attribútum kliensoldali image map (képfelosztás) használatakor alkalmazható, a felosztáshoz szükséges adatok elérési helyének megadásához.
Az IMG elemmel használt Image Map -ek jobban támogatottak ugyan, de az OBJECT alapú image map képes teljes szöveges alternatívát kínálni a karaktres böngészők számára. A USEMAP attribútum egy MAP elemre mutat, amely tartalmazza a különböző koordináták által leírt élőkapcsokat. A MAP elhelyezhető az OBJECT elemen belül is; ebben az esetben tartalmát a böngésző nem fogja megjeleníteni, vagy az OBJECT elemen kívül; ekkor tartalma látható lesz.

A TABINDEX attribútum értéke egy 0 és 32767 közötti szám lehet, amely az ImageMap terület helyét jelzi a bejárási sorrendben. Ha értéke 0, vagy az attribútum nincs felvéve, a hozzá tartozó terület a bejárási sorrendben a pozitív TABINDEX attribútummal rendelkező objektumok utánra kerül. A pozitív TABINDEX attribútummal rendelkező objektumok között az alacsonyabb értékkel rendelkező fogja előbb megkapni a fókuszt.

A HTML 4.0 ajánlásban nem javasolt ALIGN attribútum szolgál a beágyazott objektum igazítására. Az alulra, középre és felülre igazítás a sor alapvonalához történik. A balra és jobbra igazítás használatakor úgynevezett ‘lebegő képet’ kapunk; a kép a bal, vagy jobb margóhoz lesz igazítva, a lap tartalma pedig körbeveszi (mint a szövegszerkesztőknél a “szöveg körbefuttatása” parancs).

A W3C által nem javasolt HSPACE és VSPACE attribútumok segítségével a kép körül szabadon tartható egy keskeny -pixelekben megadott- sáv.

A BORDER attribútum állítja be a beágyazott objektum szegélyvastagságát. BORDER=0 meghatározás esetén az objektum szegélyt egyáltalán nem kap.

Tetejére

PARAM

Használata:
<PARAM>

Attribútumai:

  • NAME=CDATA – A tulajdonság neve
  • VALUE=CDATA – A tulajdonság értéke
  • VALUETYPE=[data; ref; object] – Az érték típusa
  • TYPE=Tartalomtípus – Az értéket taralmazó erőforrás tartalomtípusa
  • ID=ID – Azonosító

Más elemet nem tartalmazhat;
Tartalmazhatják az APPLET ÉS OBJECT elemek.

A PARAM elem szolgáltatja a paramétereket az APPLET és OBJECT elemek számára. Egy APPLET, vagy OBJECT elem tetszés szerinti PARAM elemet tartalmazhat.

Kötelező NAME attribútuma adja a PARAM elem nevét, míg a VALUE attribútum a paraméter értékét. A paraméterek az objektum egy-egy egyedi tulajdonságát írják le, vagy azt a plug-int határozzák meg, amely képes az objektum megjelenítésére.

Az objektumok (videók, audio klipek, VRML világok, stb…) tipikusan böngésző plug-inekkel (beépülő kiegészítők) jeleníthetők meg. Minden plug-in felismer bizonyos paramétereket; ez megnehezíti a megfelelő paraméterek kiválasztását az oldal szerzője számára, mivel nem lehet tudni, melyik felhasználó (olvasó) böngészője milyen plug-inekkel van felvértezve.

A PARAM elem VALUETYPE paramétere a VALUE attribútum típusát jelöli. Alapértelmezett értéke a data, amely azt jelzi, hogy a VALUE attribútum szöveget tartalmaz.
A VALUETYPE ref értéke azt jelzi, hogy a VALUE attribútum URL-t tartalmaz, amely futásidejű értékekre mutat.
A VALUETYPE értéke lehet object is, ez esetben a VALUE attribútum egy olyan azonosítót jelöl, amely a dokumentum egy másik, elkülönült OBJECT elemében van.

A TYPE attribútum az erőforrás internetes médiatípusára utal.

Q

Használata:
<Q></Q>

Attribútumai:

  • CITE=URL

Tartalmazhat soron belüli elemeket;
Tartalmazhatják soron belüli és blokkszintű elemek.

A Q elem rövid, soron belüli idézetekhez használatos. Hosszabb idézetek beillesztésére a BLOCKQUOTE elem alkalmazható.

Opcionális CITE attribútuma az idézet forrását tartalmazza.


<P>Albert Einstein szavai szerint <Q>Az istenek <EM>nem</EM> kockáznak</Q>

Megjegyzendő, hogy a Q használata esetén nem írható idézőjel ( ” – &quot; ). Ez gondot okozhat azoknál a böngészőknél, amelyek nem támogatják a Q elemet. Ilyen esetben inkább érdemes használni az idézőjel – EM tag párosítást:


<P>
Albert Einstein szavai szerint <I>"Az istenek <EM>nem</EM> kockáznak"</I>

A látszati kép – mivel böngészők alapértelmezés szerint a Q - /Q közé zárt szöveget dőlten jelenítik meg – nem fog különbözni.

Tetejére

SCRIPT

Használata:
<SCRIPT></SCRIPT>

Attribútumai:

  • TYPE=Tartalomtípus – A scriptnyelv tartalomtípusa
  • LANGUAGE=CDATA – a scriptnyelv megnevezése
  • SRC=URL – A külső script helye
  • CHARSET=Karakterkészlet – A külső script karakterkódolása
  • DEFER – A script végrehajtása várhat

Tartalmazhat beágyazott scriptet;
Tartalmazhatja a HEAD elem, soron belüli elemek és blokkszintű elemek.

A SCRIPT elem a dokumentumban levő kliensoldali scriptet tartalmazza. A kliensoldali scriptek -a dokumentum és olvasója közti kapcsolat lehetőségével- nagyobb interaktivitást tesznek lehetővé.
Megjegyzendő, hogy nem minden böngésző támogatja a kliensoldali scriptek futtatását; amelyek igen, azok is lehetővé teszik a scriptfuttatás tiltását. Tehát a weboldalak szerzőinek -ha lehet- el kell kerülniük az oldal ‘scriptfüggőségét’: Az oldalt úgy kell megtervezni, hogy script nélkül is élvezhető legyen. Ez megoldható a HTML NOSCRIPT elemének használatával is, amely alternatív tartalom megjelenítését teszi lehetővé a beágyazott, vagy külső script helyett.

A kötelező TYPE attribútum a scriptnyelv médiatípusát (pl.: text/javascript). Mindemellett a legtöbb böngésző csak a W3C által nem javasolt LANGUAGE attribútumot támogatja, amely a scriptnyelv nevét tartalmazza. Érvényes értékei lehetnek pl.: JavaScript, JavaScript1.1, VBScript.

A böngészők figyelmen kívül hagyják azokat a LANGUAGE értékeket, amelyeket nem támogatnak. Pl.: a Netscape Navigator hajlandó végrehajtani a LANGUAGE=JavaScript, vagy LANGUAGE=JavaScript1.1 értékekhez tartozó scriptet, de figyelmen kívül hagyja a LANGUAGE=VBScript értéket.

A SCRIPT elem tartalma általában beágyazott script. Az SRC attribútum alkalmazásával azonban külső script is kapcsolható a dokumentumhoz.
Az opcionális CHARSET attribútum adja meg a külső script karakterkódolását (általában ISO-8859-1). Ha a böngésző nm éri el a külső scriptet, végrehajtja a SCRIPT elemen belül található beágyazott scriptet.


<SCRIPT TYPE="text/javascript" SRC="pelda.js" CHARSET="ISO-8859-1">
 <!--
  // Ide kerül a beágyazott script, amely akkor hajtódik végre,
  // ha nem érhető el a külső script.
 -->
</SCRIPT>

A DEFER attribútum azt jelzi a böngészőnek, hogy várhat a script futtatásával, amíg a dokumentum egésze be nem töltődik. A DEFER attribútumot használó scriptek nem állíthatnak elő semmilyen dokumentum-tartalmat (pl.: document.write() ), és nem várhatnak felhasználói beavatkozásra (gombra kattintás, stb…).

A dokumentum HEAD, vagy BODY szekciójában tetszőleges számú SCRIPT elem helyezhető el.

Tetejére

SPAN

Használata:
<SPAN></SPAN>

Alkalmazhatók hozzá a közös attribútumok.

Tartalmazhat más soron belüli és blokkszintű elemeket;
Tartalmazhatják soron belüli és blokkszintű elemek.

A SPAN elem egy általános soron belül alkalmazható gyűjtőelem (container). A SPAN önmagában nem hordoz külön strukturális jelentést, de segít a dokumentum struktúrálásában a LANG, DIR, CLASS, ID attribútumok segítségével.

A SPAN-t akkor érdemes használni, ha a HTML nem tartalmaz más alkalmazható soron belüli elemet a megfelelő csoportosításhoz. Ha az adott csoportosítási feladat megoldható más HTML elemmel, inkább azt érdemes használni.

  1. <P><SPAN LANG=fr>La Révolution Tranquille</SPAN> megrendítette Quebecet az 1960-as évek elején.
  2. <P><I LANG=fr>La Révolution Tranquille</I> megrendítette Quebecet az 1960-as évek elején.

A SPAN blokkszintű megfelelője a DIV, amely további blokkszintű elemeket tartalmazhat (pl.: TABLE, P).

SUB és SUP

Használata:
<SUB></SUB>
<SUP></SUP>

Tartalmazhat soron belüli elemeket;
Tartalmazhatják soron belüli elemek és blokkszintű elemek.

A SUB elem az alsó indexben, a SUP elem pedig felső indexben való megjelenítésre szolgál. Mindkettő jól használható kémiai és matematikai kifejezések leírására. Például a víz képletének megjelenítése következőképp történhet:


<P>A víz vegyjele: H<SUB>2</SUB>O

Ez a böngésző ablakában így jelenik meg:
A víz vegyjele:

H2O.

Ugyanígy használható a SUP is, a felső indexben történő megjelenítésre.

Írta: htmlinfo

2009. 08 17 at 8:45 am

Kategória:

Megjegyzés hozzáfűzése