A nyílt forráskód nyerte a vitát
“Először nem törődnek veled, aztán kinevetnek, később küzdenek ellened, végül győzöl.” – Mahatma Gandhi valószínűleg sosem mondta ezt, de akár mondhatta is volna. Mindenesetre tökéletesen leírja azt a folyamatot, amellyel erőszakmentesen győzelemre vezette országát az angol megszállók ellen. Azt a folyamatot is, amelyen a nyílt forráskód keresztülment az utóbbi 15 évben.
A nyílt forráskódú szoftverek alapelvét – az önkéntes fejlesztést és az általában ingyenes terjesztést – a felhasználók és szoftverfejlesztők is elutasították, stréber hobbyprogramozók szórakozásának tartották. A szoftvercégek kigúnyolták az ötletet, mondván: volna bárki is, aki titokzatos online közösségek által fejlesztett programban megbízna? Lehet az elég biztonságos? Kit hívhat fel a felhasználó, ha valami nem működik?
Jelenleg a nagyvállalatoknak történő szoftvereladás leginkább a drogterjesztésre hasonlít. Miután a cég a rendszer egy elemét telepíti, függővé válik: fizetheti a licenszdíjakat a frissítésekért, a biztonsági javításokért és a technikai támogatásért. Más szoftverfejlesztő termékére váltani pedig drága mulatság. Nyílt forráskódú rendszert használva sokkal kevesebb a kötöttség. Nincsenek licenszdíjak, a fájlformátumok és adatstruktúrák nyíltak. A nyílt forráskódú szoftverek a dotcomlufi idején nyertek teret, sikerük azóta is töretelen – főleg költséghatékonyságuk miatt.
A Microsoft, a világ legnagyobb szoftvervállalata, a kezdeti kinevetéstől a harcig jutott; figyelmeztetést adva ki, hogy jogi kockázatai lehetnek a nyílt forráskódú szoftverek használatának, sőt, egyenesen ráknak nevezte a nyílt forráskódú szoftvereket, amelyek veszélyt jelentenek a szoftvergyártókra. Nos, ennek ellenére – vagy éppen ezért – a nyílt forráskódú szoftverek népszerűsége tovább növekszik. A tény, hogy a Google nyílt forráskódú alapokra (is) építi birodalmát, kiütötte a ringből a nyílt forráskód támadóinak legerősebb érvét: hogy a nyílt forráskódú szoftverek nem eléggé megbízhatóak. A szoftveripar óriásai egyenként ölelik keblükre a nyílt forráskódot. Még a Microsoft is elismeri, hogy érdemes felhasználni az internet használók szakmai tapasztalatait a szoftverek hibakeresésében és fejlesztésében – legalábbis bizonyos esetekben…
A vita eldőlt. Mostanra általánosan elfogadott, hogy a jövő a kereskedelmi és nyílt forráskódú szoftverek együttélését hozza. A “hagyományos” szoftvercégek egyes termékeiket nyílttá tették, számos nyílt forráskódú szoftvert fejlesztő társaság hibrid modellt követ: kiadnak egy nyílt alapverziót, de bevételre a kereskedelmi termékként árult kiegészítőkből számítanak. A nyílt, internet alapú szabványokra épülő szoftverek népszerűsödése azt is jelenti, hogy a felhasználóknak egyre kevésbé kell aggódniuk a lekötöttség miatt.
Gomolyfelhő
Azonban a lekötöttségnek új veszélyei jelentkeznek. Egyre elterjedtebbek a Felhő alapú megoldások [még], vagyis a számítástechnikai szolgáltatások internet alapú közvetítései. A vita nélkül költségtakarékos megoldás használatával megtakaríthatjuk a saját szerver üzemeltetésének költségeit, e-mailjeinket, adatbázisainkat, számlázási rendszerünket valaki más kezeli, mi – a felhasználók – az interneten keresztül férünk hozzájuk. Számos előnye van ennek a megközelítésnek mind a felhasználók (alacsonyabb költség, egyszerűbb vállalati rendszer), mind a szolgáltatók (állandó, hosszú távú ügyfelek) számára. Nem szabad azonban elfeledkeznünk arról, hogy a felhasználók így megintcsak elveszítik ellenőrzésüket – most éppen saját adataik fölött. Egy szolgáltatóváltás még nehezebb lehet, mint egy szoftvercsere. Ízelítőként próbálja valaki IWIW profilját átvinni a Facebookra anélkül, hogy újra begépelne mindent…
A problémára a kézenfekvő megoldás egy elfogadott szabvány lenne, ami mentén az adatokat hordozni lehetne a felhőben. A felhő használata jobbára még gyerekcipőben jár, így óvatosan kell bánni a szabványokkal; túl korai bevezetésük visszafoghatná az innovációt. Tehát egyelőre a felhasználóknak és a szolgáltatóknak egyaránt figyelembe kell venniük a lekötöttség veszélyét. Érdemes egyelőre azokat a szolgáltatókat előnyben részesíteni, akik különösebb macera nélkül lehetővé teszik adataink könnyű importálását és exportálását. Egy ilyen törekvés a szolgáltatókat kezdettől fogva a nyíltság versenyére készteti – és biztosítja, hogy a nyílt forráskód leckéje nem vész el a felhőben.
Kapcsolódó bejegyzések:
- Nyílt vagy zárt forráskód?
- Re: Fejesugrás a nyílt forráskódba…
- Nyílt forráskódú szoftverek az oktatásban
- Az oktatás és a Web 2.0 környezet
- 10 ígéretes CMS
2009. 06. 01.
· 
htmlinfo · 
Egy megjegyzés
Címkék: nyílt forráskód, open source, software, szoftver · Kategória:: Fordítások, Vélemények
Egy válasz
Daily News About Software : A few links about Software - Monday, 01 June 2009 00:21 - 2009. 06. 01.
[...] A nyílt forráskód nyerte a vitát [...]
Szólj hozzá!