HTML Info

Webről, magyarul, mindenkinek

Böngészőevolúció

5 megjegyzés

A Weblabor blogmarkjai között akadtam a cikk linkjére, úgy gondolom, megér egy fordítást:

A kezdetekkor vala az NCSA Mosaic, és a Mosaic önnön magát NCSA_Mosaic/2.0 (Windows 3.1) néven hívta, és a Mosaic képeket is megjelenített a szöveggel, és ez így jó volt.

Aztán érkezett egy új böngésző, aki a “Mosaic Killer” rövidítéseként “Mozilla” néven nevezte magát; a Mosaic ennek nem örült, így a nagy nyilvánosság előtt Netscape néven nevezték az újonnan jöttet, és a Netscape Mozilla/1.0 (Win3.1) néven nevezte magát, és ez így még örvendetesebb volt. És a Netscape támogatta a kereteket, és a keretek népszerűvé váltak az emberek körében. A Mosaic nem támogatta a kereteket, ezért elkezdődött a böngésző “sniffing”. A webmesterek a “Mozilla” számára küldtek kereteket, de a többi böngészőt kihagyták ennek élvezetéből.

És a Netscape mondá: gúnyoljuk ki a Microsoftot és legyen a Windows neve “gyengén kidolgozott eszközmeghajtó” és a Microsoft megharagudott. És a Microsoft elkészítette saját böngészőjét, amelyet Internet Explorer néven nevezett el, abban a reményben, hogy ő lesz a “Netscape Killer”. És az Internet Explorer támogatta a kereteket, de nem volt Mozilla, ezért nem kapott kereteket. És a Microsoft türelmetlenné vált, és nem várta ki, amíg a webmesterek megtanulják, hogy az IE is támogatja a kereteket, és küldenek neki kereteket, így az Internet Explorer kijelentette, hogy ő Mozilla kompatibilis, és elkezdte megszemélyesíteni a Netscape-et, és ezentúl Mozilla/1.22 (compatible; MSIE 2.0; Windows 95) néven kezdte nevezni magát, és ekkor az Internet Explorer kapott kereteket, és a Microsoft boldog volt, de a webmesterek zavarba jöttek.

És a Microsoft az IE-t és a Windowst együtt terjesztette, és jobbá tette, mint amilyen a Netscape volt, és kitört a földön az első böngészőháború. Ennek végére a Netscape megsemmisült, és a Microsoft udvarában nagy öröm tört ki. De a Netscape Mozilla néven újjászületett, és a Mozilla megépítette a Gecko-t, és ezután Mozilla/5.0 (Windows; U; Windows NT 5.0; en-US; rv:1.1) Gecko/20020826 néven nevezte magát, és a Gecko volt a megjelenítő motor, és a Gecko jó volt. És a Mozilla átváltozott és Firefox lett belőle, és ezután Mozilla/5.0 (Windows; U; Windows NT 5.1; sv-SE; rv:1.7.5) Gecko/20041108 Firefox/1.0 néven nevezte magát, és a Firefox nagyon jó volt. És a Gecko megtöbbszöröződött, és más böngészők születtek az ő kódjából, és ők Mozilla/5.0 (Macintosh; U; PPC Mac OS X Mach-O; en-US; rv:1.7.2) Gecko/20040825 Camino/0.8.1 és Mozilla/5.0 (Windows; U; Windows NT 5.1; de; rv:1.8.1.8) Gecko/20071008 SeaMonkey/1.0 néven nevezték magukat, és mindegyik úgy tett, mintha Mozilla lenne, és mindegyiket a Gecko hajtotta.

És a Gecko jó volt, és az IE nem, és a “sniffing” is újjászületett, és a Gecko jó kódot kapott, de a többi böngésző nem. A Linux követői nagyon bánatosak voltak, mert megépítették a Konqueror-t, akinek motorja a KHTML volt, amiről úgy gondolták, van olyan jó, mint a Gecko, de nem volt Gecko, ezért nem láthatta a jó oldalakat, ezért a Konquerer is kezdett úgy tenni, mintha “Gecko lenne”, hogy láthassa a jó oldalakat, tehát önnön magát Mozilla/5.0 (compatible; Konqueror/3.2; FreeBSD) (KHTML, like Gecko) néven kezdte nevezni, és ez még több zavart okozott.

Azután eljöve az  Opera és mondotta: “bizony mondom, én lehetővé teszem a felhasználóimnak, hogy eldönthessék, melyik böngészőt személyesítsem meg”, és az Opera alkotott egy menüt, és ezentúl az Opera Mozilla/4.0 (compatible; MSIE 6.0; Windows NT 5.1; en) Opera 9.51, vagy Mozilla/5.0 (Windows NT 6.0; U; en; rv:1.8.1) Gecko/20061208 Firefox/2.0.0 Opera 9.51, vagy Opera/9.51 (Windows NT 5.1; U; en) néven nevezte magát, attól függően, hogy felhasználója melyik lehetőséget választotta.

És az Apple megépítette a Safari-t, és ő is a KHTML motort használta, de hozzáadott egy csomó szolgáltatást, több irányba ágaztatta projektjét, és WebKit-nek nevezte el, de olyan lapokat akart, amelyeket a KHTML-nek írtak, és ezért a Safari Mozilla/5.0 (Macintosh; U; PPC Mac OS X; de-de) AppleWebKit/85.7 (KHTML, like Gecko) Safari/85.5 néven nevezte magát, ezáltal a dolgok még jobban elromlottak.

És a Microsoft egyre inkább rettegte a Firefoxot, és az Internet Explorer visszatért, és ezentúl Mozilla/4.0 (compatible; MSIE 8.0; Windows NT 6.0) néven nevezte magát, és jól jelenítette meg a kódokat, de csak akkor, ha a webmesterek külön elmondták neki, hogyan kell ezt tennie.

És ezután a Google megépítette a Chrome-ot, és a Chrome is Webkitre épült, és hasonlatos volt a Safarihoz, és a Safarinak készített lapokat szerette, és ezért úgy tett, mintha Safari lenne. És így a Chrome WebKitet használt, és úgy tett, mintha Safari lenne, és a WebKit úgy tett, mintha KHTML lenne, és a KHTML úgy tett, mintha Gecko lenne, és minden böngésző úgy tett, mintha Mozilla lenne, és a Chrome Mozilla/5.0 (Windows; U; Windows NT 5.1; en-US) AppleWebKit/525.13 (KHTML, like Gecko) Chrome/0.2.149.27 Safari/525.13 néven nevezte magát, és végül a böngésző önnön magát azonosító karakterlánca teljesen zavarossá és majdnem haszontalanná vált, és már mindenki úgy tett, mintha valaki más lenne, és a zűrzavar általánossá vált.

Írta: htmlinfo

2008. 09 13 at 8:29 am

5 megjegyzés :: 'Böngészőevolúció'

Feliratkozás a megjegyzésekre: RSS vagy Trackback küldése: 'Böngészőevolúció'.

  1. Többek között ezért nem is lehet semmit kezdeni a böngésző azonosítóval. Egyébként tetszik a bejegyzés hangulata, és talán páran rájönnek, hogy miért és mitől is zavaros a webfejlesztők élete időnként.

    rrd

    2008. 09 13 at 19:14

  2. Szeretem az “archaizáló” angolt, kicsit olyan bibliai hangulata van :)

    htmlinfo

    2008. 09 13 at 21:27

  3. A cikk remek, jól rávilágít a lényegre, a gond csak az vele, hogy azok értik meg, akik ezt tudják :D

    deejayy

    2008. 09 15 at 8:39

  4. […] Később megszokták, majd előnyeit felismerve, a böngészőgyártók által támasztott akadályokat leküzdve […]

  5. […] GET kérés megnevezi az elhozandó URL-t: “http://facebook.com/”. A böngésző azonosítja magát (User-Agent header), és elmondja, milyen típusú választ vár (Accept és Accept-Encoding […]

Megjegyzés hozzáfűzése